Versek

– Mit mondtál? – Szeretlek. – Nem értem. – Én sem – Paulinyi Zsuzsa –

Adjon Isten jó szándékot, Tiszta szívből ajándékot! Erőt, tudást, akaratot, Fehér lelket, patyolatot! Adjon néktek békességet, Szorgalmat, jó egészséget! Igaz társat, hű barátot, Tiszta házat, jó kabátot! Jó kabátban jó

olyan vagy, mint hóval teli bokron az árva madárfütty. – Radnóti Miklós –

Figyelj rám, mintha jel volnék, Keress úgy, mintha nem volnék, Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék. – Nagy Bandó András –

Ne irigyelj, púpos ember, amiért egyenes vagyok, a lelkemen oly nagy púp van, hogy majd belészakadok. Te nem látod, de én érzem, hogy ez a púp mily nehéz, bele van

Ha egyszerre csak, mint egy ábrát, letörölné a fekete táblát az Alkotó művészkeze s valami újat kezdene, (…) békegalambot festene a táblára, de úgy, hogy többé ne legyen kéz, mely

Zárójelbe tettem, áthúztam, végül kiradíroztam a neved. De a papíron maradt morzsákat még mindig nem merem elfújni. – Dékány Dávid –

Léptedért lettem: utad vagyok – célod nem. Lassan fuss rajtam – Fodor Ákos –

Az út, mely szóba-fogható, nem az öröktől-való; a szó, mely rája-mondható, nem az örök szó. Ha neve nincs: ég s föld alapja; ha neve van: minden dolgok anyja. Ezért: aki

Építsd föl minden éjszaka, építsd föl újra s újra, mit lerombol benned a nappalok háborúja. – Kányádi Sándor –